Betelt a pohár Brüsszelben: uniós belháború kezdődött, a szőnyeg szélére állították Von der Leyen Bizottságát

A nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) nyújtott uniós finanszírozás nem eléggé átlátható, bár érezhető javulás, továbbra is pontatlanok és hiányosak az információk az uniós belső politikák terén aktív NGO-knak nyújtott uniós finanszírozása terén – olvasható az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentésében.

A luxemburgi székhelyű testület szerint az Európai Bizottság nem tett megfelelő módon nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti, például lobbitevékenységeket, és nem győződik meg aktív ellenőrzések révén arról, hogy a finanszírozott civil szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.

– szögezi le a jelentés.

Az elszámoltathatóság érdekében fontos, hogy az uniós polgárok tudják, hogyan használják fel az uniós forrásokat, kik kapják azokat, milyen célokra, és hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.

A jelentésben az áll, hogy 2021 és 2023 között a nem kormányzati szervezetek 7,4 milliárd euró uniós támogatást kaptak különböző belső szakpolitikák – például kohézió, kutatás, migráció és környezetvédelem – keretében. Ebből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság, 2,6 milliárdot a tagállamok folyósítottak. A számvevőszék azonban figyelmeztetett: a támogatásokra vonatkozó adatok széttagoltak és nem megbízhatóak, így nehéz átlátni, hogyan oszlanak meg a források, és nem koncentrálódnak-e túlzottan néhány szervezetre. Ez akadályozza a civil szervezetek uniós szakpolitikákban betöltött szerepének értékelését – tették hozzá.

A számvevők szerint Európai Bizottság tett előrelépéseket az uniós források civil szervezetekhez jutására vonatkozó adatok gyűjtésében, azonban közzététel továbbra is hiányos. Emellett a tagállamok nem követik nyomon az ilyen kifizetéseket, és a szabályozás várható szigorítása ellenére sem lesznek kötelesek ezekről beszámolni.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok eltérően határozzák meg a nem kormányzati szervezet fogalmát, és ez a meghatározás ritkán szerepel a nemzeti jogszabályokban. Az EU 2024-es definíciója szerint ezek nonprofit, kormányzattól független szervezetek, de ez önmagában nem garantálja a pontos besorolást a pénzügyi átláthatósági rendszerben. A szervezetek ugyanis önbevallás alapján sorolják magukat ebbe a kategóriába, és a bizottság nem mindig ellenőrzi, hogy valóban függetlenek-e, vagy nem szolgálnak-e például kormányzati vagy üzleti érdekeket.

– áll a jelentésben.

A testület azt is bírálta, hogy

Bár időközben iránymutatást adott ki, hogy a támogatások nem használhatók uniós intézményeknél végzett lobbizásra, azonban ezen szabályok betartását nem ellenőrzik aktívan. Az uniós forráskezelők főként önbevallásokra támaszkodnak, és nem vizsgálják érdemben, hogy a támogatott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket, vagy kik állnak mögöttük.

Az ellenőrzés olyan uniós programokat vett górcső alá, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a Horizont Európa, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a LIFE, és különböző tagállamokban vizsgálta meg azok helyzetét. Ezt egyrészt az indokolja, hogy az Európai Parlament nagyobb átláthatóságra hívott fel az uniós finanszírozás – többek között a nem kormányzati szervezetek finanszírozása – terén, másrészt az, hogy az ilyen szervezetek fontos szerepet töltenek be a demokratikus politikai döntéshozatalban.

„Az átláthatóság kulcstényezője a nem kormányzati szervezetek hiteles részvételének az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. A legutóbbi ellenőrzésünk óta ugyan történt némi előrelépés, de

mivel az erre – és többek között a lobbitevékenységre – vonatkozó információk nem megbízhatóak és nem átláthatóak” – hangsúlyozta a téma kapcsán Laima Andrikiene, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek